Európában és Magyarországon az 1980-as évek második felében jelentek meg az étrendkiegészítők (food supplement, dietary supplement). Hazánkban a lakosság megközelítőleg 60 százaléka fogyaszt rendszeresen étrend-kiegészítőket, azonban a vásárlók többségének a termékekkel kapcsolatos ismeretei nagymértékben hiányosak.

Szükség van-e étrend-kiegészítők szedésére?

Mit nevezünk étrend-kiegészítőknek?
Az étrend-kiegészítők a hagyományos napi étrend, a vegyes táplálkozás kiegészítésére szolgálnak, nem helyettesítik a napi étrend egy-egy étkezését. Élelmiszereknek számítanak, koncentrált formában tartalmazzák a hagyományos élelmiszerekben is megtalálható egy vagy több vitamint, ásványi anyagot, természetes antioxidánsokat (pl. teakivonat, szőlőkivonat, likopin, lutein stb.), zsírsavakat, prebiotikumokat, probiotikumokat, élelmirostokat, biológiailag aktív komponenseket (taurin, L-karnitin, lecitin stb.), bizonyos gyógynövényeket (pl. csipkebogyó, menta, hársfavirág). Megjelenésük lehet kapszula, tabletta, pasztilla, por, szirup. A különböző gyógy- és egyéb teák nem tartoznak ebbe a csoportba, nem fedik a ?koncentrált forma? fogalmát. Az étrend-kiegészítők önmagukban nem alkalmasak a különböző betegségek megelőzésére, kizárólagos kezelésére és nem helyettesítik a változatosan összeállított vegyes étrendet. Az Európai Unióba történő csatlakozás után (2004 májusában) Magyarország életbe léptette az étrend-kiegészítőkre vonatkozó EU-konform szabályozást, melyet a 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM-rendelet tartalmaz.

Étrend-kiegészítők túlzott fogyasztása
A fogyasztók számára elengedhetetlenül szükséges, hogy tisztában legyenek a kiválasztott termék összetételével és élettani hatásaival. Az ajánlott, megfelelő mennyiségű felvételre történő odafigyelés nagyon fontos, mert nemcsak a tápanyagok hiánya, hanem a túlzott fogyasztás is káros. Az indokolatlanul nagy mennyiségben történő felvétellel, vagy ismeretlen eredetű és összetételű termékek szedésével nem védjük, hanem károsíthatjuk egészségünket. Vannak, akik többet szednek az ajánlott napi fogyasztásnál az egyébként előnyös hatásokkal rendelkező étrend-kiegészítőkből és eljutnak a magyar lakossághoz nem engedélyezett, megadózisokat tartalmazó készítmények is. Az optimális mennyiséget kismértékben meghaladó (pl. multivitamin készítmények) és rövid ideig történő fogyasztás még nem okoz tüneteket, a hosszú távú, megadózis szedése viszont egészségkárosodást vonhat maga után. Kutatási eredmények alapján pl. az antioxidáns vitaminok (pl. C-vitamin, tokoferolok, A-vitamin, karotinoidok) egészségmegőrző, betegségmegelőző hatásúak, de csak addig, amíg az ajánlott mennyiségben jutnak a szervezetbe. Hosszabb távon, megadózisban történő fogyasztásuk esetén prooxidánsként viselkednek, ellenkező hatást váltanak ki. A C-vitamin a napi optimális szükségletet (90 mg/nap) többszörösen meghaladó mennyiségben, kb. 500 mg/nap fogyasztás esetén hasznos, erősíti az immunrendszert, segíti az élelmiszerek vastartalmának felszívódását. Akiknek a szervezetében nagyobb a vastartalom, a megadózisban szedett C-vitamin káros hatású, fokozza a vas kóros felszaporodását.

Kinek szükséges az étrend-kiegészítők szedése?
Bizonyos élethelyzetekben indokolt és feltétlenül javasolt speciális összetételű, egy vagy több tápanyagot tartalmazó készítmény fogyasztása. Az étrend-kiegészítők a napi menüből hiányzó tápláló, illetve tápláló hatású anyagokat pótolják, a hiányállapot megszüntetését segítik elő. Étrend-kiegészítőkre lehet szüksége pl. a várandós és szoptató nőknek (folsav stb. pótlás), az egyoldalúan táplálkozóknak, erősen csökkentett energia- és tápanyagtartalmú étrenden élő fogyókúrázóknak. A hagyományostól eltérően táplálkozó, a csak növényi élelmiszereken élő vegetáriánusoknál gyakori a B12-, D-vitamin, kalcium-, vas- és kreatinhiány. Alkalmazásuk indokolt különböző betegségben szenvedőknek, illetve a lábadozás időszakában, műtétek utáni állapotban, tartós étvágytalanság esetén. Idős korban már kevesebb a naponta felvett táplálékmennyiség, alapvető vitamin- és ásványianyag-hiány alakulhat ki. Mindenkinek egyénre szabottan kell a napi adagját és az étrend-kiegészítő fajtáját kiválasztani.

Kinek nincs szüksége étrend-kiegészítők fogyasztására?
A táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek egyöntetű véleménye szerint egészséges felnőtteknek vegyes táplálkozás, megfelelő életmód esetén nincs szükségük étrend-kiegészítőkre. Az egészséges táplálkozás irányelveit követve, kiegészítve rendszeres könnyű testedzéssel, kerülve a dohányzást és a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztást, szervezetük egész évben minden olyan tápanyagot és biológiailag fontos anyagokat megkaphat, amire az ideális működéshez szüksége van. Az állati és növényi eredetű élelmiszerek együttesen megfelelő mennyiségben tartalmazzák a működéshez és a táplálkozás eredetű betegségek megelőzéséhez szükséges esszenciális zsírsavakat és aminosavakat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, élelmirostokat, antioxidánsokat stb. Egészséges felnőtteknek és gyermekeknek a biztonsági tartalékkal megnövelt napi vitamin- és ásványianyag-beviteli értéke a tápanyagtáblázatban megtalálható (Új Tápanyagtáblázat, szerkesztette: Rodler Imre, Medicina könyvkiadó Rt. Budapest, 2005).

Megosztás

Link: